Kinga a sóbányászokkal. Forrás: muzhp.pl
A magyar szent nők napja
Prokopp Mária művészettörténész Árpád-házi Kingáról
Magyar királylány, Lengyelország és Litvánia védőszentje, aki IV. Béla lányaként a Piast dinasztia egyik uralkodójához ment feleségül. Szolgálatáért a lengyel pápa 1999-ben szentté avatta. Korunkban egyre többen ünneplik március 8-át a nagy magyar nők vagy magyar szent nők napjaként, ebből az alkalomból Árpád-házi Kingáról kérdezte a Gondola Prokopp Mária művészettörténészt.
Magyar királylány, Lengyelország és Litvánia védőszentje, aki IV. Béla lányaként a Piast dinasztia egyik uralkodójához ment feleségül. Szolgálatáért a lengyel pápa 1999-ben szentté avatta. Korunkban egyre többen ünneplik március 8-át a nagy magyar nők vagy magyar szent nők napjaként, ebből az alkalomból Árpád-házi Kingáról kérdezte a Gondola Prokopp Mária művészettörténészt.
Szent Kinga születésekor, I224. márc. 5-én a nagyapa, II. András király uralkodott Magyarországon. Hatalmát egész Európa elismerte, tisztelte. 1217–18-ban keresztes háborút vezetett a Szentföldre, de még mielőtt elindult, megkoronáztatta 11 éves, trónörökös fiát, Béla herceget. Hazatérve feleséget is hozott Bélának, Laszkarisz Mária nikaiai hercegnőt, akitől Kinga az anyatejjel szívta magába a bizánci misztika Isten-élményét, csodálatát – emlékezett meg a szentről Prokopp Mária művészettörténész, az MMA levelező tagja a gondola.hu oldalán. – Kinga 1235-ben 11 éves volt, amikor édesapja, IV. Béla elfoglalta a királyi trónt Esztergomban. Ugyanebben az évben édesapja húgát, a Türingiában élő Erzsébetet szentté avatta a pápa.
Korán eljegyezték Kingát a Piast-házbeli V. Boleszláv lengyel fejedelemmel, akihez tizenöt éves korában, 1239-ben ment feleségül. Kinga szüzességi fogadalma hatására Boleszláv is örök tisztaságot fogadott. Házasságuk megerősítette a lengyel–magyar kapcsolatokat.
„Kinga hercegnőt fényes diadalmenetben kísérték Esztergomtól egészen Krakkóig. IV. Béla király többek között a Máramarosi sóbányát adta hozományul lányának, aki gyűrűjét – a bánya birtokbavétele jeléül –a tárnába dobta. Nem sokkal később a Krakkóhoz közeli Wieliczkában feltárt bánya sótömbjében találták meg a gyűrűt – idézte fel a csodás történetet a művészettörténész. – A tömbös fejtést Wieliczkában Kinga uralkodása alatt kezdték meg magyar bányászok, akiket a királyné hívott Lengyelországba. Az idegenforgalmi nevezetességgé vált bányát már a XV. században felkeresték az utazók, így Kopernikusz csillagász, akinek a turisták által látogatható kamra is viseli a nevét. A bánya legszebb, legnagyobb terme, a Szent Kinga-kápolna kialakítása és díszítési munkálatai közel hetven éven keresztül folytak, egészen 1963-ig, mintegy húszezer tonna só felhasználásával. A falakon látható domborművek többek között az utolsó vacsorát, a kánai menyegzőt és a templomban tanító Jézust ábrázolják. A szentély összképének hangsúlyos és dekoratív elemei a sókristályokkal díszített csillárok, valamint a járólap. A kápolna belső képét a mai napig is alakítják, 1999-ben például II. János Pál pápa szobrát helyezték el benne, köszönetként Kinga szentté avatásáért."
Kinga és V. Boleszláv esküvőjét a krakkói Wawel székesegyházban tartották meg 1239-ben, ám nem sokkal ezután már özönlöttek keletről a nomád harcmodort alkalmazó tatárok, akik 1241–42-ben a Magyar Királyságot is végigpusztították. Kinga édesanyja éppen kilencedik gyermekét hordta a szíve alatt, amikor menekülniük kellett, ekkor IV. Bélával fogadalmat tettek, hogyha életben maradnak, és megszületik a gyermekük, azt Istennek szentelik... Ő lett Árpád-házi Szent Margit, aki a budai királyi palota alatt, a dunai Nyulak-szigetén épült domonkos zárdában ajánlotta fel fiatal életét Istennek a haza megmentéséért.
Magyarország megmenekült az újabb betörésektől, a lengyeleket azonban háromszor égették fel és rabolták ki a tatárok. Ekkor Kinga IV. Bélához fordult anyagi segítségért az újjáépítéshez, amit a lengyelek a mai napig sem felejtettek el. A Kunigunda nevet is megkapta Kinga II. Henrik német-római császár felesége után, akit 1200-ban avattak szentté. A császárné kolostorokat alapított, és karitatív cselekedetekkel szolgálta a kereszténység terjedését. Kinga ugyanezt tette, amiért Lengyelország és Litvánia védőszentjeként tisztelik.
Tóth I.
Korán eljegyezték Kingát a Piast-házbeli V. Boleszláv lengyel fejedelemmel, akihez tizenöt éves korában, 1239-ben ment feleségül. Kinga szüzességi fogadalma hatására Boleszláv is örök tisztaságot fogadott. Házasságuk megerősítette a lengyel–magyar kapcsolatokat.
„Kinga hercegnőt fényes diadalmenetben kísérték Esztergomtól egészen Krakkóig. IV. Béla király többek között a Máramarosi sóbányát adta hozományul lányának, aki gyűrűjét – a bánya birtokbavétele jeléül –a tárnába dobta. Nem sokkal később a Krakkóhoz közeli Wieliczkában feltárt bánya sótömbjében találták meg a gyűrűt – idézte fel a csodás történetet a művészettörténész. – A tömbös fejtést Wieliczkában Kinga uralkodása alatt kezdték meg magyar bányászok, akiket a királyné hívott Lengyelországba. Az idegenforgalmi nevezetességgé vált bányát már a XV. században felkeresték az utazók, így Kopernikusz csillagász, akinek a turisták által látogatható kamra is viseli a nevét. A bánya legszebb, legnagyobb terme, a Szent Kinga-kápolna kialakítása és díszítési munkálatai közel hetven éven keresztül folytak, egészen 1963-ig, mintegy húszezer tonna só felhasználásával. A falakon látható domborművek többek között az utolsó vacsorát, a kánai menyegzőt és a templomban tanító Jézust ábrázolják. A szentély összképének hangsúlyos és dekoratív elemei a sókristályokkal díszített csillárok, valamint a járólap. A kápolna belső képét a mai napig is alakítják, 1999-ben például II. János Pál pápa szobrát helyezték el benne, köszönetként Kinga szentté avatásáért."
Kinga és V. Boleszláv esküvőjét a krakkói Wawel székesegyházban tartották meg 1239-ben, ám nem sokkal ezután már özönlöttek keletről a nomád harcmodort alkalmazó tatárok, akik 1241–42-ben a Magyar Királyságot is végigpusztították. Kinga édesanyja éppen kilencedik gyermekét hordta a szíve alatt, amikor menekülniük kellett, ekkor IV. Bélával fogadalmat tettek, hogyha életben maradnak, és megszületik a gyermekük, azt Istennek szentelik... Ő lett Árpád-házi Szent Margit, aki a budai királyi palota alatt, a dunai Nyulak-szigetén épült domonkos zárdában ajánlotta fel fiatal életét Istennek a haza megmentéséért.
Magyarország megmenekült az újabb betörésektől, a lengyeleket azonban háromszor égették fel és rabolták ki a tatárok. Ekkor Kinga IV. Bélához fordult anyagi segítségért az újjáépítéshez, amit a lengyelek a mai napig sem felejtettek el. A Kunigunda nevet is megkapta Kinga II. Henrik német-római császár felesége után, akit 1200-ban avattak szentté. A császárné kolostorokat alapított, és karitatív cselekedetekkel szolgálta a kereszténység terjedését. Kinga ugyanezt tette, amiért Lengyelország és Litvánia védőszentjeként tisztelik.
Tóth I.
