Vári Fábián László, az Irodalmi Tagozat vezetője ismertette, hogy az akadémikusok mely szerzők műveit tartották érdemesnek az elismerésre. Wodianer-Nemessuri Zoltán Egy láda dicsőség című elbeszéléskötetét Ács Margit akadémikus méltatta. „Elfogyóban az a nemzedék, amelyiknek közvetlen élménye van a »nagy háborúról«, most már a legfiatalabb rétege is alaposan megfogyatkozott, azoknak a tábora, akik kisgyermekként élték át a frontok vonulását" – kezdte laudálását.


A szerző talán az utolsó pillanatban gyűjtötte össze a második világháborút túlélő rokonok, ismerősök, barátok személyes emlékeit, amelyeket évtizedekig elhallgattak vagy egyenesen eltitkoltak az egykori átélők. Az újabb kori magyar történelem az időbéli közelség, a személyes, családi érintettségek miatt még a mai közgondolkodásban is érzelmeket, olykor indulatokat korbácsol.
Ezért is különösen fontos Wodianer-Nemessuri Zoltán történelmi dokumentum-novella gyűjteménye a Magyar Napló Kiadó gondozásában, folytatta Ács Margit. A szerző az anyaggyűjtésben az oral history módszerével a személyes, vagy ha úgy tetszik, a mikrotörténelem eseményeit kelti életre, emberi sorsokban mutatja be a személyes vállalás lehetőségét, szükségességét, ugyanakkor áldozatát, mindezt irodalmi formába öltve. „De a díj nem csak ezért illeti meg. Elsősorban a nemzettudatunkra hiteles történelmi ismeretek révén gyakorolt jó hatásáért jár köszönet a szerzőnek."
Karcsú kötet, egy újabb elbeszélésfüzér ugyancsak kiérdemelte az Irodalmi Tagozat elismerését. Lőrincz P. Gabriella Történetek az árnyékból című könyvét az AB-Art Kiadó jelentette meg, és azonnal közönségsikert aratott.


A szerző a kárpátaljai Beregszászban született 1982-ben, ismertette Mezey Katalin akadémikus a legfontosabb életrajzi adatokat, amelyek máris magyarázatul szolgálnak arra, hogy súlyos történelmi időkben, sokszorosan megpróbált földön nőtt fel a szerző, és irodalmi élményanyaga ebből a környezetből táplálkozik. 2019-ben családjával áttelepült Magyarországra, ennek magyarázatául szikáran súlyos szavai szólnak: „Ha otthon maradok, akkor a férjem és a fiam már a frontvonalon lenne, vagy már a föld alatt, mivel hadkötelesek."
„Valószínű – emelte ki Mezey Katalin –, hogy a megrendülés Lőrincz P. Gabriella könyvének minden elfogulatlan olvasóját utoléri. Nemcsak a tragikus történetek hatására, hanem annak a tömör, mégis lírai előadásmódnak köszönhetően is, amely az írásokat jellemzi."
Az Év Legjobb Könyve Díjat Mészáros Tibor irodalomtörténész érdemelte ki Márai-monográfiájával. A kétkötetes, Egy 20. századi Odüsszeia című mű az MMA Kiadó gondozásában Márai Sándor élete alcímmel jelent meg. A szerző ezt írja könyve megszületéséről: „… az írói pálya és az életrajz eseményeit együttesen vizsgálom, mivel eddig nem jelent meg az íróról olyan kötet, mely eligazítana a teljes életút eseményeiben, bemutatná művei keletkezésének körülményeit, feltárná a személyéhez kapcsolódó, sok vitát kiváltó történéseket, a levelezésből kibontakozó életutat vagy az anekdoták – inkább jellemző, mint minden elemében igaz, de – fontos világát."


Szörényi László akadémikus a szerző életútját bemutatva hangsúlyozta, hogy Mészáros Tibor irodalomtörténészi munkásságának középpontjában Márai Sándor életművének folyamatos feltárása áll, az anyagok textológiai rendbetétele és kiadatása. A szerző „ezért rendezett kiállításokat Márairól Magyarországon és külföldön is – beleértve természetesen Kassát –, ezért gyűjtötte össze az író életéből származó összes hangdokumentumot is, ezért állított össze képeskönyvet, és ezért szerkesztette – sokszor először hiteles szöveggel – az író összes művének eddig még befejezetlen sorozatát, valamint az eddig legnagyobbrészt kiadatlan publicisztikáját is". Márai erkölcsi állásfoglalását jelzi, hogy még az emigrációban sem vett részt a politikai publicisztika olyan válfajaiban, amelyek tőle idegenek és vállalhatatlanok voltak. Mészáros Tibor az Egy polgár vallomásait nevezi a Márai-életmű legfontosabb alkotásának. Az igényes olvasó ebből kiindulva biztosan eligazodva értelmezheti az igen gazdag életművet.
 
E. I.