„Örömmel jelentjük be, hogy 2025. március 1-től Kocsár Balázs Liszt Ferenc-díjas, érdemes és kiváló művész karmester veszi át a Pécsi Nemzeti Színház operaigazgatói posztját. Kocsár Balázs gazdag szakmai tapasztalatával és elismert művészi pályafutásával jelentős mértékben hozzájárul majd színházunk operatagozatának további sikereihez" – írja közleményében az intézmény.

Kocsár Balázs 1963. május 6-án született Budapesten, zeneművelő családban. Odahaza ismerte meg a zenekultúra különböző irányzatait, így vált számára természetessé a kortárs zenei nyelvezet is. Édesapja, Kocsár Miklós Kossuth-díjas zeneszerző, a nemzet művésze, az MMA néhai tagja. Édesanyja, Herboly Ildikó nemzedékeket oktatott a Zeneakadémia ének szakán.

Zenei tanulmányait Kocsár Balázs a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában kezdte, ahol zeneszerzést tanult, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta, előbb Párkai István irányításával karvezetést, később Lukács Ervin vezetésével karmesterképzést tanult, és 1991-ben kiváló minősítéssel diplomázott. Továbbképzésként a bécsi Zeneakadémián Prof. Karl Österreicher növendéke volt, valamint részt vett Helmuth Rilling, Jorma Panula és Eötvös Péter mesterkurzusain.

Pályafutása során 1990 és 1993 között a Szegedi Nemzeti Színház operakarmestere, 1993 és 1999 között a debreceni Csokonai Színház zeneigazgatója, majd 1999-től 2002-ig a Frankfurti Opera első karmestere volt. 2004 és 2012 között a Debreceni Filharmonikus Zenekar és a Kodály Kórus művészeti vezetőjeként, valamint a Csokonai Színház operatagozatának zenei igazgatójaként tevékenykedett. 2016-tól 2023-ig a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatói posztját töltötte be. Emellett 2010 óta a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának adjunktusa, 2015-től tanszékvezető tanára, 2021-től pedig habilitált docense, 2025-től a Pécsi Tudományegyetem Zeneművészeti Intézetének igazgatója.

Nevéhez fűződik az eredeti Hunyadi László és a Bánk bán újra-bemutatása. Mindkét esetben beleásta magát az ősforrásokba, és mint társalkotó karmester, értelmezte is azokat. Az MMA Zeneművészeti Tagozatán tartott székfoglaló beszédét is az Erkel-ősváltozatoknak szentelte, kutatásainak eredményét a zenetudomány és a közönség egyaránt elismerte. 

A karmesterségről mára határozott képe alakult ki: az vezényel jól, akinek a személyiségéből sugárzik a zene. Véleménye szerint, semmilyen diktatórikus módszer nem vezethet célhoz. A görcsöket kiváltó irányítás, akár egy intézményé, akár egy együttesé, sosem tudja az embert a művészettel összeegyeztethető eredményhez eljuttatni. Felfogása szerint a karmesternek értelmeznie kell a partitúrát, és önálló olvasattal kell gazdagítania a zeneirodalmat.

Munkásságát számos díjjal ismerték el: 1989-ben a Magyar Televízió 6. Nemzetközi Karmesterversenyén harmadik helyezést ért el, 1995-ben megnyerte a Teatro Dell'Opera di Roma Franco Ferrara Karmesterversenyt, 1999-ben Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki, 2017-ben Érdemes Művész, 2022-ben pedig Kiváló Művész elismerést kapott.

Kocsár Balázs repertoárja a barokk művektől a kortárs operákig terjed. Olyan neves művészekkel dolgozott együtt, mint Diana Damrau, Elina Garanča, Roberto Alagna és Jonas Kaufmann. Számos CD- és DVD-felvételen működött közre, továbbá jelentős szerepet vállalt a fiatal tehetségek oktatásában és mentorálásában.

„Nagy várakozással tekintünk az együttműködés elé, bízva abban, hogy Kocsár Balázs vezetésével a Pécsi Nemzeti Színház operatagozata újabb művészi sikereket ér el, és tovább gazdagítja kulturális életünket" – olvasható az intézmény közleményében.

Tóth I.
Fotó: Raffay Zsófia / Pécsi Nemzeti Színház