A Magyar Örökség díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre javaslatára a Magyarországért Alapítvány kuratóriuma hozta létre 1995-ben. A díj gondozását 2003-tól a Magyar Örökség és Európa Egyesület vette át. Az elismerés azon magyar intézményeknek, csoportoknak adható, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. A díjazottak együttesen alkotják a magyarság „láthatatlan szellemi múzeumát".

A 112. díjátadó ünnepségen Klinghammer István, a bíráló bizottság elnöke elmondta: „Magyarországon a következő években a térség leghatékonyabb oktatási rendszerét kell létrehozni, és a lehetőségekhez képest erőn felül kell finanszírozni az oktatást, mert a nemzet jövője az iskolákban dől el."

A tavaly elhunyt Kossuth-díjas filmrendező, András Ferenc művészetét Bonta Zoltán filmrendező laudálta. Az alkotó életművében az első játékfilm a Bereményi Géza könyve alapján forgatott Veri az ördög a feleségét volt 1977-ben, legnagyobb sikerei közé tartozott a Dögkeselyű (1982) vagy A nagy generáció (1985) is.

Dubrovay László Kossuth-díjas zeneszerző életművét Solymosi-Tari Emőke zenetörténész méltatta. Hangsúlyozta: Dubrovay zenéjét technikai nehézsége ellenére ugyanolyan odaadással és kedvvel játsszák a muzsikusok, mint amilyen lelkesedéssel a közönség befogadja. „Úgy hoz mindig egyénit, csak rá jellemzőt, hogy közben ezer szállal kötődik népzenénkhez és az elmúlt századok legnagyobb alkotóihoz – mondta.
Solymosi-Tari Emőke laudációja elolvasható: itt

Magyar Örökség-díjban részesült Kovács István Széchenyi-díjas költő, író, műfordító, történész, polonista irodalmi és történészi munkássága, amiről Csikány Tamás nyugállományú dandártábornok, hadtörténész elmondta: az idén nyolcvanéves Kovács István fordította le magyarra többek között Marian Brandys Napóleon és a lengyelek című munkáját, az Így élt… sorozatban megírta Bem József tábornok életrajzát. A légió címmel összefoglaló munkával jelentkezett az 1848-as magyarországi lengyel légióról.

A Kincskeresők múltat őrző és jövőt építő tevékenységét Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténész, egyetemi tanár méltatta. A laudációban elhangzott: a Kincskeresők mozgalom 2015-ben bekerült a Felvidéki Értéktárba, 2019-ben a Falvak Kulúrájáért Alapítvány Örökség serleggel tüntette ki. A mozgalom jelmondata Móra Ferenc Kincskereső Kisködmön című könyvéből vett idézet: „Akármerre jársz-kelsz a világban, mindig a szülőhazádban melegedj..." A mozgalom megálmodója és mindmáig főszervezője, Szanyi Mária Magyar Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett tanárnő és néprajzkutató, aki a Kincskeresők szervezéséért 2019-ben a Magyar Kultúra Lovagja lett.

Prokopp Mária felidézte: a Kincskeresők megalakulásuk óta több, mint hétszáz előadást tartottak a Felvidék legkülönbözőbb tájairól Bodrogköztől Pozsonyig. A mozgalom kutató diákjainak érdeklődése nem lankad, sőt évről évre nő. Az elmúlt 19 évben hatalmas mennyiségű helyi értéket gyűjtöttek össze az élet miden területéről a pedagógusok és a szülők közreműködésével, a legjobbakat a Talentum, a szlovákiai magyar iskolák című kiadványsorozat mutatja be. „Hálás lennék – tette hozzá Prokopp Mária –, ha a magyar oktatásügy országos szinten felvállalná a felvidéki magyar iskolák magas színvonalú munkájának megismerését, az oktatók, diákok és a szülők együttműködését, lelkesedését, szeretetét tanulmányaik és kutatásaik iránt."

A Katolikus Karitász – Caritas Hungarica szolgálatának laudációjában Vojcek László professzor, az orvostudomány kandidátusa felidézte, hogy a szervezet 1931 óta nyújt segítő kezet a Kárpát-medencei magyarság és az itt élő nemzetek rászorultjainak.

Juhász Árpád geológus sokoldalú tudományos és ismeretterjesztő munkásságáról Kubassek János, a Magyar Földrajzi Múzeum nyugalmazott címzetes igazgatója elmondta: a televíziós és rádiós műsorai révén ismertté vált kitüntetett jelentős szerepet játszott a magyar táj és a magyarság értékeinek megismertetésében. Televíziós műsorvezetőként csaknem száz magyar tudóssal, kutatóval folytatott beszélgetést, 1987-'88-ban pedig tagja volt a Teleki Sámuel száz évvel korábbi felfedező útját követő expedíciónak.

A budapesti Bélyegmúzeum egyedülálló gyűjteményéről Csegezi Tamásné, a Magyar Posta Zrt. korábbi filatéliai igazgatója elmondta: „Európa egyik legnagyobb bélyegtörténettel, filatéliával foglalkozó közgyűjteménye múzeumként 1930 óta működik, állandó kiállításán csaknem félmillió bélyeg és egyéb filatéliai vonatkozású kiállított tárgy, dokumentum látható."
 
Tóth I.
Fotó: MTI