Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntőjében elmondta: a díj nagy társadalmi elismertsége annak köszönhető, hogy választásaikat mindig kizárólag a jelöltek által nyújtott teljesítményre alapozták. Kiemelte, hogy nemcsak a Prima Primissima, hanem a Prima-díj is jelentős elismerés, hiszen minden kategóriában rendkívül sok, összesen 704 érvényes jelölés érkezett a korábbi díjazottak és a több mint 100 szakmai szervezet részéről.
Az alábbiakban közöljük a szervezők tájékoztatása alapján a díjazott akadémikusaink rövid portréját:
Szőcs Miklós TUI, szobrászművész alapanyaga a fa és a bútorgyártásban is alkalmazott rétegelt lemez. Fából faragott plasztikus tárgyainak mesterségbeli fogásait maga dolgozta ki. Figuratív kompozíciói és titokzatos tárgyszobrai hallatlan leleményesen alakított, szívós munkával kivitelezett, öntörvényű formarendbe foglalt alkotások. Az ezredforduló utáni években született munkák a teret különleges módon hatják át és szervezik maguk köré: zárt és megnyitott felületekkel, palástokkal övezett tömegekként. A Munkácsy Mihály-díjas alkotó szerint munkássága az imádság vagy spirituális praxis egyfajta sajátosan mai, modern formája. A Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Dr. Kovács István költő, műfordító, történész, polonista pályája a Kilencek csoportjával indult. A magyar-lengyel történelmi és kulturális kapcsolatok kutatója. Kiemelt figyelmet szentel 1848/49 és 1956 magyar és lengyel eseményeinek. A Széchenyi-díjas történész, Babérkoszorú-díjas költő tevékenysége meghatározó mind a magyar, mind a lengyel kultúrában. 1973-ban adták ki első verseskönyvét Havon forgó ég címmel, amelyet számos verses-, próza-, esszé- és tanulmánykötet követett. Összes verse A lét vonalkód-fényei címmel jelent meg 2000-ben. Költészetében legszemélyesebb élményeit a történelem sorsdöntő eseményeinek megidézésével társítja. A Magyar Művészeti Akadémia elnökségének tagja.
Barabás Márton festő- és szobrászművész a Képzőművészeti Főiskolán 1977-ben végzett festő szakon, de a képek mellett síkplasztikákat, szobrokat és az utóbbi 20 évben művészkönyveket is készít. Korai alkotói periódusát a fotóhasználaton alapuló hiperrealista művek jellemezték, e munkáiban a képzelet és a valóság kettőssége teremtett feszültséget. Az 1980-as évek közepétől a kollázstechnika segítségével szobrokat megidéző táblaképeket és háromdimenziós képszobrokat alkotott, majd a geometrikus absztrakció irányába fordult. 2012-ben művész doktori fokozatot (DLA) szerzett. A Munkácsy Mihály-díjas alkotó a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Ferenczes István költő, író egész életműve leírható az erdélyi, a huszadik századi székely és a moldvai magyarság sorsának hiteles és költői megfogalmazásával. Legutolsó könyve, a Veszedelmekről álmodom című dokumentum-család regény, amely mintegy három évszázadnyi időt átölelve, az erdélyi székely-magyar sors lényegének a megfogalmazására törekszik. A Kossuth-díjas írónak eddig több mint 20 könyve jelent meg, főleg verskötetek, publicisztikai és riportkötetek. Költészetében fontos szerepe van az anyanyelvi hagyomány továbbörökítésének. A Székelyföld irodalmi-művészeti folyóirat alapítója, a Moldovai Magyarság periodika felelős kiadója. A Magyar Művészeti Akadémia tagja.

A díjazottaknak gratulálunk!