
Ecce homo a Göcseji Falumúzeumban
Németh János domborművét az államalapítás ünnepe alkalmából avatták fel
Az ország első szabadtéri néprajzi múzeuma, az 1968. augusztus 20-án nyílt Göcseji Falumúzeum születésnapján új műalkotással lett gazdagabb az intézmény. Németh János keramikus művész, az MMA rendes tagja, a nemzet művésze „Ecce homo", azaz „Íme, az ember" című munkáját az évforduló alkalmából avatták fel.
Az ország első szabadtéri néprajzi múzeuma, az 1968. augusztus 20-án nyílt Göcseji Falumúzeum születésnapján új műalkotással lett gazdagabb az intézmény. Németh János keramikus művész, az MMA rendes tagja, a nemzet művésze „Ecce homo", azaz „Íme, az ember" című munkáját az évforduló alkalmából avatták fel.
Az egykor Zalacsében állt fatemplom mellett kapott helyet a négy részből álló dombormű, mely közel egyidős a falumúzeummal, de eddig jobb sorsra várva vándorolt. Először a Műcsarnokban kapott helyet, majd több helyszín után végül az alkotó udvarában várta végleges helyét tíz évig. A múzeum két vezető munkatársa, Varju András és dr. Kostyál László hosszú előkészítő munkája után került az alkotás a skanzenbe. A több település emlékét éltető számos muzeális építmény mellé így most bekerült az emberi élet négy stációjának ábrázolása is. A szerelmes ifjú, majd a magányos idős kor, ezt követően a tavaszt és új életet hirdető virág és madár, valamint a Golgota.
- Amikor ezt a domborművet készítettem, még ritkaság volt ez a stílus, mely a fazekas munkához hasonlóan formai elemekből készült. Nem a részleteken van a hangsúly, hanem a mondanivaló a lényeg, melyet nagy mérethez társítottam, ahogy az szokás volt az ókori szobrok esetében. Visszaemlékezés ez az egész életünkre, mert mindenkinél megvan ez a folyamat és mindenki a Golgota közelébe kerül egyszer – mondta Németh János.
– Minden műalkotás addig él, amíg megszólítja az embert, érzelmet vált ki. Az életemnek egy kis szakasza ez, mely remélem, megérinti a látogatókat és szeretettel fogadják.
Az avatáson Varju András osztályvezető és Havas Bálint múzeumigazgató köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Kostyál László tudományos igazgatóhelyettes szavait olvasták fel, aki akadályoztatása miatt nem tudott személyesen jelen lenni az ünnepségen.
- Generációk születnek, szeretnek és halnak meg. Íme, az ember. Bár a falusi környezetbe nem illene egy modern alkotás, de ezt az ábrázolást befogadta a környezet, igazi otthonra talált itt. Hiteles a jelképrendszere, az egykori falusi világhoz való személyes kötődést mutatja – üzente többek között a művészettörténész.

- Amikor ezt a domborművet készítettem, még ritkaság volt ez a stílus, mely a fazekas munkához hasonlóan formai elemekből készült. Nem a részleteken van a hangsúly, hanem a mondanivaló a lényeg, melyet nagy mérethez társítottam, ahogy az szokás volt az ókori szobrok esetében. Visszaemlékezés ez az egész életünkre, mert mindenkinél megvan ez a folyamat és mindenki a Golgota közelébe kerül egyszer – mondta Németh János.
– Minden műalkotás addig él, amíg megszólítja az embert, érzelmet vált ki. Az életemnek egy kis szakasza ez, mely remélem, megérinti a látogatókat és szeretettel fogadják.

Az avatáson Varju András osztályvezető és Havas Bálint múzeumigazgató köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Kostyál László tudományos igazgatóhelyettes szavait olvasták fel, aki akadályoztatása miatt nem tudott személyesen jelen lenni az ünnepségen.
- Generációk születnek, szeretnek és halnak meg. Íme, az ember. Bár a falusi környezetbe nem illene egy modern alkotás, de ezt az ábrázolást befogadta a környezet, igazi otthonra talált itt. Hiteles a jelképrendszere, az egykori falusi világhoz való személyes kötődést mutatja – üzente többek között a művészettörténész.
A zalamedia.hu cikke nyomán.
Fotó: Seres Péter / Zalaegerszeg.hu
Fotó: Seres Péter / Zalaegerszeg.hu