Fordítsd meg a bőrt, csizma lesz belőle
Molnár Imre tanítványai a Makovecz szalonban
A Makovecz utca Mester és tanítvány sorozatában Molnár Imre bőrműves mutatta be egykori növendékeit 2025. március 5-én. A meghívott vendégek közt Juhász Judit és Szepesi Judit kiemelten köszöntötte Torma Lászlót, a Néprajzi Múzeum nyugalmazott főrestaurátorát, főtanácsosát, aki ugyancsak részt vett a bőrművesek képzésében.
A Makovecz utca Mester és tanítvány sorozatában Molnár Imre bőrműves mutatta be egykori növendékeit 2025. március 5-én. A meghívott vendégek közt Juhász Judit és Szepesi Judit kiemelten köszöntötte Torma Lászlót, a Néprajzi Múzeum nyugalmazott főrestaurátorát, főtanácsosát, aki ugyancsak részt vett a bőrművesek képzésében.
Bevezetőjében az akadémikus elmondta, fiatal korában a magyar vidéket járva a bőr különböző ágazataival foglalkozó mesterek révén – ostorfonók, könyvkötők, bocskorkészítők – megtapasztalta, néhány kivételtől eltekintve milyen boldogság lehet a mesterség titkainak továbbadása.
„A műhely nyitva áll" – összegzett Molnár Imre, majd tanítványainak adta át a szót.
Dobos Krisztina az akadémikus műhelyében töltött tanulóévek után 2006 óta saját műhelyt vezet, alkot övet, táskát, mellényt, valamint motoroskiegészítőket.
Több díjat is magáénak tudhat, köztük a Népművészet Ifjú Mestere és a Magyar Kézműves Remek díjat. Ars poeticája szerint arra törekszik, hogy az ősi mesterségbeli tudás és a mai kor funkcionalitása harmonikusan ötvöződjön egyedi tárgyaiban.
Ugyancsak az 1990-es években pallérozódott Molnár Imrénél Sáfár Benedek bőrdíszműves, szíjgyártómester, fafaragó, szintén több díj birtokosa. Az ő életében a bőrművességhez a lovaglás gyerekkor óta tartó szeretete is járult. Rendszeresen készít lószerszámot, a kismarosi mester egyik leghíresebb munkája az a tiszafüredi dísznyereg, amelyet Orbán Viktor a japán császárnak ajándékozott a japán–magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 150. évfordulója alkalmából 2019-ben. Sáfár Benedek hagyományőrzéssel is foglalkozik, nyergei mellett restaurálási, rekonstrukciós munkáiból, történeti viseletekből, sátrakból is vetített előadásában. Dolgozott többek közt a Szépművészeti Múzeum 2008-as A Mediciek fénykora című kiállítása és a Visegrádi Palotajátékok számára. Molnár Imre és Torma László mellett Pánczél Attilának és Petrás Annának mondott köszönetet, valamint elmondta: az akadémikustól nemcsak a végtelen igényességet vette át, hanem a műhelyvezetés, az elmélet, az „üzleti kommunikáció" fortélyait is kitanulta.
Dékány Dóra bőrműves szakoktató előadásának központjában a pedagógia állt. Élményközpontú tanítás, oldott, közvetlen hangulat, jókedv és közösségi élmények sokasága jellemezte, jellemzi oktatói tevékenységét, melynek eredményeiből, a kiállításkész, tökéletes munkákból néhányat ki is vetített, külön kiemelve közülük a fiatal Zimán Sándor bőrműves munkásságát. Dékány Dóra a mesterek tudása és embersége mellett köszönetet mondott a nádudvari kézművestáborokban tanultakért.
Molnár Imre zárszavában a művésztelepről, mint a mai napig összetartó közösségről, valamint a magyarországi bőrgyártás sajnálatos megszűnéséről beszélt. Emellett hálásan gratulált egykori tanítványainak, akikkel szinte egy családot alkotnak, mindmáig tartva a kapcsolatot az örökifjú mesterrel.
„A műhely nyitva áll" – összegzett Molnár Imre, majd tanítványainak adta át a szót.
Dobos Krisztina az akadémikus műhelyében töltött tanulóévek után 2006 óta saját műhelyt vezet, alkot övet, táskát, mellényt, valamint motoroskiegészítőket.
Több díjat is magáénak tudhat, köztük a Népművészet Ifjú Mestere és a Magyar Kézműves Remek díjat. Ars poeticája szerint arra törekszik, hogy az ősi mesterségbeli tudás és a mai kor funkcionalitása harmonikusan ötvöződjön egyedi tárgyaiban.
Ugyancsak az 1990-es években pallérozódott Molnár Imrénél Sáfár Benedek bőrdíszműves, szíjgyártómester, fafaragó, szintén több díj birtokosa. Az ő életében a bőrművességhez a lovaglás gyerekkor óta tartó szeretete is járult. Rendszeresen készít lószerszámot, a kismarosi mester egyik leghíresebb munkája az a tiszafüredi dísznyereg, amelyet Orbán Viktor a japán császárnak ajándékozott a japán–magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 150. évfordulója alkalmából 2019-ben. Sáfár Benedek hagyományőrzéssel is foglalkozik, nyergei mellett restaurálási, rekonstrukciós munkáiból, történeti viseletekből, sátrakból is vetített előadásában. Dolgozott többek közt a Szépművészeti Múzeum 2008-as A Mediciek fénykora című kiállítása és a Visegrádi Palotajátékok számára. Molnár Imre és Torma László mellett Pánczél Attilának és Petrás Annának mondott köszönetet, valamint elmondta: az akadémikustól nemcsak a végtelen igényességet vette át, hanem a műhelyvezetés, az elmélet, az „üzleti kommunikáció" fortélyait is kitanulta.
Dékány Dóra bőrműves szakoktató előadásának központjában a pedagógia állt. Élményközpontú tanítás, oldott, közvetlen hangulat, jókedv és közösségi élmények sokasága jellemezte, jellemzi oktatói tevékenységét, melynek eredményeiből, a kiállításkész, tökéletes munkákból néhányat ki is vetített, külön kiemelve közülük a fiatal Zimán Sándor bőrműves munkásságát. Dékány Dóra a mesterek tudása és embersége mellett köszönetet mondott a nádudvari kézművestáborokban tanultakért.
Molnár Imre zárszavában a művésztelepről, mint a mai napig összetartó közösségről, valamint a magyarországi bőrgyártás sajnálatos megszűnéséről beszélt. Emellett hálásan gratulált egykori tanítványainak, akikkel szinte egy családot alkotnak, mindmáig tartva a kapcsolatot az örökifjú mesterrel.
Nagy Villő
Fotó: Nyirő Simon
Fotó: Nyirő Simon
