KőPálosok
Konferencia Kő Pál emlékére
A hevesi Csillagbojtár Kulturális és Oktatási Nonprofit Kft. szervezésében május 31-én és június 1-én Hevesen a Halász kúria - Kő Pál Galériában konferenciát és találkozót rendeztek Kő Pál (1941-2020) szobrászművész, néhai nemzet művésze, az MMA néhai tagjának tiszteletére. A rendezvényen beszédet mondott Turi Attila az MMA elnöke, Gálhidy Péter, az MMA levelező tagja pedig előadást tartott. Az eseményt a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.
A hevesi Csillagbojtár Kulturális és Oktatási Nonprofit Kft. szervezésében május 31-én és június 1-én Hevesen a Halász kúria - Kő Pál Galériában konferenciát és találkozót rendeztek Kő Pál (1941-2020) szobrászművész, néhai nemzet művésze, az MMA néhai tagjának tiszteletére. A rendezvényen beszédet mondott Turi Attila az MMA elnöke, Gálhidy Péter, az MMA levelező tagja pedig előadást tartott. Az eseményt a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.
Az év elején képzőművészeti pályázatot hirdettek Kő Pál Inspirációk címmel általános iskola felső-tagozatosok és középiskolások számára. A pályázat célja, hogy a Mester életművét, valamint képzőművészeti alkotásait szélesebb körben ismerjék meg a fiatalok. A beérkezett magas színvonalú munkákból kiállítás nyílt, melynek megnyitásával és az alkotó fiatalok jutalmazásával indult a két napos konferencia.
A konferencia első napján hevesi pedagógusok mutatták be különböző módszertani és szakmai eszközökkel, hogyan lehet az ifjabb generációkat bevonni Kő Pál szellemi örökségének ápolásába.
A Magyar Művészeti Akadémia támogatásával a közeledő mohácsi csata 500. évfordulójára Kő Pál faszobrait a családja és tanítványai újra faragják, festik és időtállóbb módon visszahelyezik az eredeti helyükre. Ehhez szorosan kapcsolódva a Csillagbojtár kiadásában jelent meg Faragott sírjelek Mohács című album, melyet a konferencia első napjának zárásaként mutattak be. A kiadványban végigkövethetjük Kő Pál alkotásait a tervektől a megszületésen át, az idő rombolásáig. A kötet nemcsak dokumentáció, hanem segítség is az alkotó csapat munkájához.
A téma vonatkozásában Gálhidy Péter szobrászművész, az MMA levelező tagja tartott előadást, melyben elmondta, hogy A II. világháború utáni magyar köztéri szobrászat egyik, ha nem a legjelentősebb emlékmű-együttese, a Sátorhely - Mohácsi Történelmi Emlékhely, mely Vadász György építészeti koncepciójához kapcsolódóan egy több mint százhúsz sírjelből álló műegyüttes.
Gálhidy Péter kiemelte, hogy a mohácsi csata 450. évfordulóján felavatott emlékhely, egyben Kő Pál életművének is az egyik legjelentősebb, az életmű alakulásának szempontjából rendkívül meghatározó állomása. A három alkotó, akik rajta kívül a sírjelek készítésére megbízást kaptak, a kopjafa motívum különböző értelmezési lehetőségeit saját karakterükhöz igazítva, inkább alkotnak egy külön egységet, mintsem Kő Pál szobraival mutatnának rokonságot. A szoboregyüttessel kapcsolatban elmondta, hogy az emlékmű figurális részeiben a középkori szobrászat, a pásztorfaragások és a groteszk portréművészet zseniális ötvözetéből egyértelműen a későbbi összetéveszthetetlen Kő Pál figurák első nagyvonalú munkájának tekinthető. A 70-es évek elején induló táncházmozgalom, kézműves táborok, fa játszóterek vagy a magyar organikus építészet közös forrásból merítő szellemisége köztéren, a szobrászat eszközeivel, sem azelőtt sem később sem tudott ennél a műnél erősebben megszólalni.
A szobrászok szimpóziumát Turi Attila az MMA elnöke, a konferencia fővédnöke nyitotta meg. A megnyitó után Építész és szobrász – víziók a jövő épületeiről tartott előadást. Ezt követően további előadások voltak hallhatóak majd szekcióbeszélgetésekkel záródott a konferencia.
A konferencia első napján hevesi pedagógusok mutatták be különböző módszertani és szakmai eszközökkel, hogyan lehet az ifjabb generációkat bevonni Kő Pál szellemi örökségének ápolásába.
A Magyar Művészeti Akadémia támogatásával a közeledő mohácsi csata 500. évfordulójára Kő Pál faszobrait a családja és tanítványai újra faragják, festik és időtállóbb módon visszahelyezik az eredeti helyükre. Ehhez szorosan kapcsolódva a Csillagbojtár kiadásában jelent meg Faragott sírjelek Mohács című album, melyet a konferencia első napjának zárásaként mutattak be. A kiadványban végigkövethetjük Kő Pál alkotásait a tervektől a megszületésen át, az idő rombolásáig. A kötet nemcsak dokumentáció, hanem segítség is az alkotó csapat munkájához.
A téma vonatkozásában Gálhidy Péter szobrászművész, az MMA levelező tagja tartott előadást, melyben elmondta, hogy A II. világháború utáni magyar köztéri szobrászat egyik, ha nem a legjelentősebb emlékmű-együttese, a Sátorhely - Mohácsi Történelmi Emlékhely, mely Vadász György építészeti koncepciójához kapcsolódóan egy több mint százhúsz sírjelből álló műegyüttes.
Gálhidy Péter kiemelte, hogy a mohácsi csata 450. évfordulóján felavatott emlékhely, egyben Kő Pál életművének is az egyik legjelentősebb, az életmű alakulásának szempontjából rendkívül meghatározó állomása. A három alkotó, akik rajta kívül a sírjelek készítésére megbízást kaptak, a kopjafa motívum különböző értelmezési lehetőségeit saját karakterükhöz igazítva, inkább alkotnak egy külön egységet, mintsem Kő Pál szobraival mutatnának rokonságot. A szoboregyüttessel kapcsolatban elmondta, hogy az emlékmű figurális részeiben a középkori szobrászat, a pásztorfaragások és a groteszk portréművészet zseniális ötvözetéből egyértelműen a későbbi összetéveszthetetlen Kő Pál figurák első nagyvonalú munkájának tekinthető. A 70-es évek elején induló táncházmozgalom, kézműves táborok, fa játszóterek vagy a magyar organikus építészet közös forrásból merítő szellemisége köztéren, a szobrászat eszközeivel, sem azelőtt sem később sem tudott ennél a műnél erősebben megszólalni.
A szobrászok szimpóziumát Turi Attila az MMA elnöke, a konferencia fővédnöke nyitotta meg. A megnyitó után Építész és szobrász – víziók a jövő épületeiről tartott előadást. Ezt követően további előadások voltak hallhatóak majd szekcióbeszélgetésekkel záródott a konferencia.
