Konrad Sutarski
Fotó: Nyirő Simon
Menyegzőm Magyarországgal
A kilencvenéves Konrad Sutarski köszöntése az MMA Irodalmi Tagozatának Élőfolyóirat estjén
A lengyel származású, 1965 óta Magyarországon élő Konrad Sutarski eredetileg mezőgazdasági mérnöki diplomát szerzett, és ezen a téren több újítás fűződik a nevéhez. Emellett már szülőhazájában eljegyezte magát a költészettel. Magyarországi élete során az irodalom több műfajában jelentkezett, a versek mellett prózák, esszék és műfordítások jelzik gazdag munkásságát, és figyelemre méltóak a Duna Televízió megbízásából készített filmjei is.
A lengyel származású, 1965 óta Magyarországon élő Konrad Sutarski eredetileg mezőgazdasági mérnöki diplomát szerzett, és ezen a téren több újítás fűződik a nevéhez. Emellett már szülőhazájában eljegyezte magát a költészettel. Magyarországi élete során az irodalom több műfajában jelentkezett, a versek mellett prózák, esszék és műfordítások jelzik gazdag munkásságát, és figyelemre méltóak a Duna Televízió megbízásából készített filmjei is.
Sutarski a több évszázados lengyel–magyar barátság emblematikus alakja, „a legmagyarabb lengyel" – méltatta őt Vári Fábián László, az Irodalmi Tagozat vezetője november 20-án a köztestület irodaházában rendezett Élőfolyóirat esten. „Nemcsak a Bethlen Gábor- és József Attila-díjas jeles írót és műfordítót köszöntjük személyedben, hanem a lengyel–magyar polihisztort, a szellemi honvédőt, a keresztény Magyarország megbecsült polgárát, aki saját vallomása szerint, miután a Balatonnak jegygyűrűt adott, eljegyezte magát egész Magyarországgal" – utalt Sutarski címben jelzett esszéjére.
Ennél szebben, bensőségesebben saját szülőhazája mellett senki sem fogadott még hűséget egy másik országnak, hangsúlyozta a tagozatvezető, de mint folytatta: „Ugyanakkor nem tudjuk megkerülni a legendás lengyel–magyar barátságnak az utóbbi időben bekövetkezett romlását sem. Valóban megromlott köztünk a viszony, vagy csak karót dugott valaki barátságunk egyenletesen forgó kerekének küllői közé? Téged mély aggodalommal tölt el, hogy hazád jelenlegi kormánya eladni készül Lengyelországot a Nyugatnak."
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes köszöntő levelében a két nép közötti összetartozás erejét és fontosságát emelte ki, és ebben az ünnepelt fontos szerepét. „A lengyel és magyar nyelven egyaránt kiadott Lengyelország és Magyarország a keresztény Európa védőbástyája a múltban és a jelenben című tanulmányában Sutarski kifejtette történelmi tézisét, miszerint Lengyelország és Magyarország egymást kölcsönösen kiegészítve, a kontinens összes országa közül a leghosszabb ideig töltötte be a keresztény Európa védelmezőjének különleges szerepét."
A Felhívás a tollforgatókhoz című tanulmányában az írástudók felelősségére figyelmeztetve így fogalmaz: „A mai Európa kezdi elveszíteni eddigi arculatát, és a keresztény hit egyre inkább jelentőségét veszti, különösen Nyugat-Európában. Megszűnni látszik vezető szerepe, melynek révén eddig erkölcsi értelemben irányította az embereket… Elterjednek és terebélyesednek a kulturálisan idegen, már a sáríja törvények által irányított gettók." Majd hangsúlyozza: ennek a beözönlő nyomásnak leginkább csak földrészünk keleti fele áll ellen. „A fentiekre való tekintettel éreztem késztetést arra, hogy felhívást intézzek költőkhöz és írókhoz: védelmezzük közösen évezredes értékeinket."
Sutarski az utóbbi években lengyel–magyar költői antológia összeállításán dolgozik, amely még az idei évben megjelenik, és központi gondolata – a költészet eszközeivel – a keresztény Európa védelme, mondta az ünnepelt. Az Úrangyalára harangoznak című kötet elé Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke írt bevezetőt. „Az ilyen, két nép kultúráját összekapcsoló műveknek különösen nagy jelentőségük van a globalizmus oltárán minden nemzeti értéket feláldozó korunkban."
A köszöntők sorát az irodalom- és kultúrtörténész Jerzy Snopek, a régi barát, korábban Lengyelország magyarországi nagykövete, Salamon Konrád történész és Alföldy Jenő irodalomtörténész szavai gazdagították, Mezey Katalin, az MMA rendes tagja pedig méltó irodalmi elemzését nyújtotta Konrad Sutarski irodalmi munkásságának. Magyarországra költözve sem veszítette el lengyelországi költői világának kibontakoztatását, ugyanakkor bekapcsolódott a magyar irodalmi életbe is. „Csoóri Sándor és Weöres Sándor ajánlásának köszönhetően Magyarországon is megjelent válogatott kötetem…" – idézte Mezey Katalin Sutarski szavait második költői indulásáról.
„A Jóisten éltessen nagyon sokáig, ad multos annos!" – tolmácsolta az est végén minden jelenlévő köszöntését Vári Fábián László.
Elmer István
Ennél szebben, bensőségesebben saját szülőhazája mellett senki sem fogadott még hűséget egy másik országnak, hangsúlyozta a tagozatvezető, de mint folytatta: „Ugyanakkor nem tudjuk megkerülni a legendás lengyel–magyar barátságnak az utóbbi időben bekövetkezett romlását sem. Valóban megromlott köztünk a viszony, vagy csak karót dugott valaki barátságunk egyenletesen forgó kerekének küllői közé? Téged mély aggodalommal tölt el, hogy hazád jelenlegi kormánya eladni készül Lengyelországot a Nyugatnak."
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes köszöntő levelében a két nép közötti összetartozás erejét és fontosságát emelte ki, és ebben az ünnepelt fontos szerepét. „A lengyel és magyar nyelven egyaránt kiadott Lengyelország és Magyarország a keresztény Európa védőbástyája a múltban és a jelenben című tanulmányában Sutarski kifejtette történelmi tézisét, miszerint Lengyelország és Magyarország egymást kölcsönösen kiegészítve, a kontinens összes országa közül a leghosszabb ideig töltötte be a keresztény Európa védelmezőjének különleges szerepét."
„Munkájának hála a Lengyel Írószövetséggel évekig lazább, kissé foszladozó kapcsolatot sikerült erősebbre vonni" – mutatott rá Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke. Kiemelte Sutarski hídszerepét. „Nemcsak a lengyel irodalmat népszerűsíted nálunk, hanem számos magyar író köszönheti neked, hogy műveiket lengyel nyelven tolmácsoltad."
Szülőhazájában is elismerik és nagyra becsülik irodalmi munkásságát, ezt tanúsította a Lengyel Írószövetség elnökének ez alkalomra küldött levele. Az est során Sutarski által készített filmek részleteit láthatta a szép számú közönség, Szabó András előadóművész pedig értő előadásban Sutarski verseiből, prózai írásaiból válogatott.
Szülőhazájában is elismerik és nagyra becsülik irodalmi munkásságát, ezt tanúsította a Lengyel Írószövetség elnökének ez alkalomra küldött levele. Az est során Sutarski által készített filmek részleteit láthatta a szép számú közönség, Szabó András előadóművész pedig értő előadásban Sutarski verseiből, prózai írásaiból válogatott.
A Felhívás a tollforgatókhoz című tanulmányában az írástudók felelősségére figyelmeztetve így fogalmaz: „A mai Európa kezdi elveszíteni eddigi arculatát, és a keresztény hit egyre inkább jelentőségét veszti, különösen Nyugat-Európában. Megszűnni látszik vezető szerepe, melynek révén eddig erkölcsi értelemben irányította az embereket… Elterjednek és terebélyesednek a kulturálisan idegen, már a sáríja törvények által irányított gettók." Majd hangsúlyozza: ennek a beözönlő nyomásnak leginkább csak földrészünk keleti fele áll ellen. „A fentiekre való tekintettel éreztem késztetést arra, hogy felhívást intézzek költőkhöz és írókhoz: védelmezzük közösen évezredes értékeinket."
Sutarski az utóbbi években lengyel–magyar költői antológia összeállításán dolgozik, amely még az idei évben megjelenik, és központi gondolata – a költészet eszközeivel – a keresztény Európa védelme, mondta az ünnepelt. Az Úrangyalára harangoznak című kötet elé Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke írt bevezetőt. „Az ilyen, két nép kultúráját összekapcsoló műveknek különösen nagy jelentőségük van a globalizmus oltárán minden nemzeti értéket feláldozó korunkban."
A köszöntők sorát az irodalom- és kultúrtörténész Jerzy Snopek, a régi barát, korábban Lengyelország magyarországi nagykövete, Salamon Konrád történész és Alföldy Jenő irodalomtörténész szavai gazdagították, Mezey Katalin, az MMA rendes tagja pedig méltó irodalmi elemzését nyújtotta Konrad Sutarski irodalmi munkásságának. Magyarországra költözve sem veszítette el lengyelországi költői világának kibontakoztatását, ugyanakkor bekapcsolódott a magyar irodalmi életbe is. „Csoóri Sándor és Weöres Sándor ajánlásának köszönhetően Magyarországon is megjelent válogatott kötetem…" – idézte Mezey Katalin Sutarski szavait második költői indulásáról.
„A Jóisten éltessen nagyon sokáig, ad multos annos!" – tolmácsolta az est végén minden jelenlévő köszöntését Vári Fábián László.
Elmer István
