Petőfi és Tóth József jelképes találkozása
Szoboravatás a szentesi színházi évadnyitón
Szoboravatóval, kiállítással és színházi előadással nyitotta meg harmadik évadát a szentesi Tóth József Színház, melyet a teátrumot üzemeltető Békéscsabai Jókai Színház Szentes nagy szülöttének, a 19. századi magyar színjásztás meghatározó alakjának ajánlott.
Szoboravatóval, kiállítással és színházi előadással nyitotta meg harmadik évadát a szentesi Tóth József Színház, melyet a teátrumot üzemeltető Békéscsabai Jókai Színház Szentes nagy szülöttének, a 19. századi magyar színjásztás meghatározó alakjának ajánlott.
Tóth József éppúgy, mint Petőfi Sándor 1823-ban született, a bicentenárium alkalmából a város kettős szoboravatással tisztelgett a két kiváló művész nagysága előtt. Az ünnepi esemény zárásaként Németh László történelmi drámáját, a Petőfi Mezőberényben című darabot tekinthette meg a közönség. A Békéscsabai Jókai Színház Színitanházas növendékeinek és fiatal színészeinek közreműködésével színpadra állított előadást a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Munkacsoportja támogatta.
Mostantól Petőfi Sándor és Tóth József egészalakos domborműve fogadja Szentesen a színházba érkező vendégeket az épület bejáratánál. Az október 13-i kettős szoboravató egyben a színház évadnyitója is volt. Seregi Zoltán, a békéscsabai teátrum igazgatója köszöntőjében elmondta, színházuk két éve igyekszik azon, hogy szép pillanatokat szerezzen az itteni közönségnek. – Csodálatos esemény történik ezen az estén is, a nagy költő és a város híres szülötte jelképesen újra találkoznak – fogalmazott.
A szoborpáros megalkotására a város képviselőtestülete Máté István és Lantos Györgyi csongrádi művészházaspárt kérték fel. Férje időközben bekövetkezett halála miatt Lantos Györgyi és fiai készítették el a domborműveket.
A Tóth Józsefet ábrázoló művet Szabó Zoltán Ferenc polgármester és Czirják László, Tóth József New Yorkban született, de már 1992 óta Magyaraországon élő ükunokája, a Petőfiről készült alkotást pedig Farkas Sándor miniszterhelyettes és Seregi Zoltán leplezték le.
Ezt követően a szentesi Koszta József Múzeum gyűjteményében fellelhető Tóth József relikviákból nyílt kamarakiállítás a színházterem előterében. A tárlat anyagából és az elhangzottakból kiderült: a jellemformálásáról híres színész kivette részét a korabeli színészképzésből is, de elsőként tett tanulmányutat Angliába, hogy ott láthassa Shakespeare színműveit.
Az est színházi előadással zárult: Németh László ritkán látott drámáját, a Petőfi Mezőberényben címűt tekinthette meg az ünneplő közönség. Az egyfelvonásos mű a forradalomban, szabadságharcban csalódott Petőfi vívódását ábrázolja, aki épp választani kényszerül, hogy elbujdosson, vagy az erdélyi csatatérre siessen a magyar csapatok után. A főhős alakja ebben a darabban eltér a megszokott Petőfi-képtől: nem a "lánglelkű forradalmárt" idézi meg, hanem az életével számot vető, még fiatal, de már keserűvé érett és a családjáért is felelősséget érző költőt.
Mostantól Petőfi Sándor és Tóth József egészalakos domborműve fogadja Szentesen a színházba érkező vendégeket az épület bejáratánál. Az október 13-i kettős szoboravató egyben a színház évadnyitója is volt. Seregi Zoltán, a békéscsabai teátrum igazgatója köszöntőjében elmondta, színházuk két éve igyekszik azon, hogy szép pillanatokat szerezzen az itteni közönségnek. – Csodálatos esemény történik ezen az estén is, a nagy költő és a város híres szülötte jelképesen újra találkoznak – fogalmazott.
Fotó: Vudovics Ferenc
2022 tavaszán nyújtott be pályázatot a város a Nemzeti Kulturális Alaphoz annak érdekében, hogy méltón ünnepelhessék a magyar kultúra két meghatározó alakját, akiknek sorsa a születési évek azonosságán túl is számos hasonlóságot mutat. Mint köztudott, Petőfi Sándor, apja tiltása ellenére szegődött el vándorszínésznek 1842-ben. A költő 1844-ben mondott búcsút színpadnak, Tóth József viszont szintén apja akarata ellenére hagyta félbe a jogi karriert, és vált a Nemzeti Színház talán akkori legnagyobb színművészévé. 1850 és 1867 között 267 darabban játszott, legjelentősebb sikerét a Bánk bánban aratta. Petőfi és Tóth József életének hasonló motívumait idézte meg a szentesi Horváth Mihály Gimnázium 10. D osztályának ünnepi műsora is.A szoborpáros megalkotására a város képviselőtestülete Máté István és Lantos Györgyi csongrádi művészházaspárt kérték fel. Férje időközben bekövetkezett halála miatt Lantos Györgyi és fiai készítették el a domborműveket.
A Tóth Józsefet ábrázoló művet Szabó Zoltán Ferenc polgármester és Czirják László, Tóth József New Yorkban született, de már 1992 óta Magyaraországon élő ükunokája, a Petőfiről készült alkotást pedig Farkas Sándor miniszterhelyettes és Seregi Zoltán leplezték le.
Ezt követően a szentesi Koszta József Múzeum gyűjteményében fellelhető Tóth József relikviákból nyílt kamarakiállítás a színházterem előterében. A tárlat anyagából és az elhangzottakból kiderült: a jellemformálásáról híres színész kivette részét a korabeli színészképzésből is, de elsőként tett tanulmányutat Angliába, hogy ott láthassa Shakespeare színműveit.
Az est színházi előadással zárult: Németh László ritkán látott drámáját, a Petőfi Mezőberényben címűt tekinthette meg az ünneplő közönség. Az egyfelvonásos mű a forradalomban, szabadságharcban csalódott Petőfi vívódását ábrázolja, aki épp választani kényszerül, hogy elbujdosson, vagy az erdélyi csatatérre siessen a magyar csapatok után. A főhős alakja ebben a darabban eltér a megszokott Petőfi-képtől: nem a "lánglelkű forradalmárt" idézi meg, hanem az életével számot vető, még fiatal, de már keserűvé érett és a családjáért is felelősséget érző költőt.
Fotó: Tofán Sándor
A rendezvényen a Magyar Művészeti Akadémiát Szenes István Ybl-díjas belsőépítész, a szegedi regionális munkacsoport tagja képviselte, aki két évvel korábban közreműködött a Tóth József Színházteremnek otthont adó szentesi szecessziós épület, az 1897 és 1899 között Komor Marcell és Jakab Dezső tervei szerint emelt Petőfi Szálló és Vigadó megújításában.
